Ezt az éttermet nem én választottam. Öten mentünk el vacsorázni szokás szerint munka után. Amikor megérkeztünk, nem voltak sokan, de érdemes asztalt foglalni, mert aztán hirtelen megtelt a hely - legalábbis az alsó szint. Aminek lehet oka az elhelyezkedése (a Bazilika mögött van, tehát elég frekventált helyen), de az is, hogy amellett, hogy ilyen sznob étteremben nem szeretek enni, be kell vallanom, igen finom volt minden!
Ahogy beléptünk, pincérek fogadtak, leültünk a lefoglalt asztalunkhoz, és elkezdtük böngészni az ét-, illetve borlapot.
A hely amúgy jól néz ki, olaszos hangulatú képek díszítik a falakat, kisebb-nagyon asztalokat találunk attól függően, melyiket mekkora társaság foglalta le.. Igen, érdemes asztalt foglalni, ha ide készülünk! Az alsó terület fele fölött galéria található - itt nem voltam, így csak azt tudom, ami lentről is látszik: itt is ugyanolyan asztalok vannak, mint az alsó szinten.
Én itt is a jól bevált csapolt sört választottam, a többiek pálinkát és mindenféle flancosnak tűnő borokat ittak, amikhez én nem értek, de állítólag mind finom volt.
Választottunk fácánlevest, ebből nem hiányzott semmi, volt benne husi, zöldség és tészta is, őszintén mondhatom, nagyon finom volt.
Volt, aki előételt evett, pl. korianderes tonhalkrémet olívabogyós házi kenyérrel. Ez is elég jó volt, főleg az olívabogyós házikenyér - annak isteni volt az állaga is!
Az asztalon mindenféle ételízesítőt és kiegészítőt találtunk - nem mintha bármi sótlan lett volna, de később pl. a krumplihoz jól jött, ezen kívül csinos volt a kovácsoltvas tartóka is.
Ezután jöttek a főételek, itt is többfélét választottunk.
Volt például vaslapon sült csirkemell rántott burgonya cikkekkel, gorgonzolás tarkabors mártással - huhh, ezt leírni is hosszú :-D Ízre viszont teljesen rendben volt a krumplitól a húson át a mártásig minden része.
Valamint ettünk lazacfilét füstölt zeller pürével és dijoni ropogóssal, ez is finom volt - bár szerintem ennyitől én éhen haltam volna :-D
És most jön az én kedvencem: a sült kacsamell legyező csipkebogyó szósszal és diós polentával. No nézzük ezt kicsit részletesebben. A kacsamell isteni volt, a csipkebogyó szósz úgyszintén, a diós polenta (bár nem kifejezetten szeretem a polentát) szintén megállta a helyét. Mivel ez volt az én ételem, éhes sem maradtam, és tényleg minden nagyon-nagyon finom volt!
Kis szünetet kellett tartanunk, hogy jól essen a desszert is, ami aztán meg is érkezett. Volt köztük bourbon browni, ami szintén kifejezetten jó volt mind ízre, mind állagra...
... mangókrém - ezzel sem volt gond...
... sült fagyi puncsszósszal, ami szintén nagyon fini volt, ...
... és a napi ajánlatból (ami állítólag hetek-hónapok óta a napi ajánlat része) mákos túrógombóc - kicsit megvariálva - a sült fagyihoz járó puncsszósszal. Azért kértem puncsos szószt a túrógombóchoz a hozzá járó mentás szósz helyett, mert állítólag az nem túl jó.. Ami kellemes meglepetés volt, hogy lehetett a desszerttel variálni, ilyen jellegű helyen nem mindig szoktak örülni a hasonló kéréseknek.. A puncsszósz nagyon jó volt, a túrógombóc mondjuk ízetlen, de a benne lévő mák kárpótolt a gombócért!
Itt is megnéztem a mellékhelyiséget, ami a hely stílusához és színvonalához illő volt: a falon igényes sötétbarna csempe, érzékelős csap, ami mondjuk néha már akkor is elkezdi önteni magából a vizet, ha belépünk az ajtón, vagy kicsit közelebb dőlünk a tükörhöz - ami azért egy női mosdóban elő szokott fordulni.. Kéztörlő nem volt, helyette kézszárítót használhatunk - amit én speciel nem szeretek, mert szétszárítja a kezemet. A mosdó kiegészítői - pl. a fent látható lámpa - is harmonizál az étterem stílusával - és emellett nekem kifejezetten tetszik.
A desszert elfogyasztása után maradtunk még egy kicsit beszélgetni, de mivel eléggé elteltünk az eddig felsoroltakkal, és több alkoholt sem akartunk fogyasztani, gondoltuk, megpróbáljuk házi limonádéval lemosni az eddigieket.
Ebből is többfajtát választhattunk, így lett egy bodzás-szőlős...
... és egy narancsos. Alapjában véve mindkettő finom lett volna, ha nem lettek volna olyan édesek, mintha szirupot inna az ember - de mivel a borhoz amúgy is kértünk szódát, azzal feljavítva már teljesen élvezhetőek voltak :-D
Összességében itt is kellemes élménnyel gazdagodtam, az ételek nagyon finomak voltak, ami nekem nem tetszett, az a kiszolgálás. Nem mintha nem lett volna jó, sőt.. itt azt is megköszöni a pincér, ha éppen nem kérsz semmit, vagy - kis túlzással persze - azt is, ha megkérdezed, hol a mosdó. Szeretem érezni, hogy vendég vagyok, és persze szolgáljanak ki normálisan, de ne vigyék túlzásba, mert nem gondolom, hogy csak azért, mert vendég vagyok egy helyen felsőbbrendű lennék. Nekem ez a hely ilyen szempontból nagyon sok volt - de egyértelműen nem is én vagyok a célcsoport, mert ha én fizettem volna, fele ennyit sem eszek, mivel az árait tekintve sem szimpatikus a hely :-D De nyilván az igazi célcsoport, a minőség és eleve az étterem elhelyezkedése némiképp indokolja (?) ezt az árkategóriát. Ja, és amit még nem írtam, az étlap alján fel van tüntetve, hogy 15% szervízdíjat számolnak fel, ami ilyen árak mellett szépen meg tudja dobni a végösszeget.. Röviden összefoglalva én akkor sem szeretek ilyen helyre menni, ha visznek, de néha mégis érdemes, hogy lássam, mennyire más igények vannak jelen akár a saját környezetemben is. Nekem kicsit sznob a hely, de aki szereti a nagyon elegáns helyeket, a nagy borválasztékot, és a jó ételért nem sajnálja a jó sok pénzt, azt nem akarom lebeszélni róla.
--------------------------------------------------------------------------------
itt a hely: 1065 Budapest, Lázár utca 1.
--------------------------------------------------------------------------------
