Az éttermet gyors neten való keresgélés után választottam. Szempont volt az elhelyezkedés (Zugló a városból könnyen elérhető része), és hogy találjak az étlapon valamit, amit szívesen megennénk. Az italválasztékot a neten nem tudtam megnézni, de ezt akkor még csak egy kisebb technikai problémának könyveltem el...
Asztalt nem foglaltam, mert az utcáról benézve ez nem tűnt indokoltnak, és ez valóban nem is okozott problémát.
Munka után érkeztünk, beültünk, volt hely rendesen, leültünk egy szimpatikus asztalhoz, megkaptuk az étlapot.
Kérdeztem, milyen csapolt sörük van. Válasz: nincs csapolt sör, csak üveges. Heineken. Kis üveges.. Erre gondoltam, próbálkozok más fronton: fröccsöt tudunk inni? Válasz: nem. Alkoholos ital csak a sör van (a Heineken, a kis üveges..) Hát akkor a kis üveges Heinekent választottuk.
Kis étlapnézegetés után rendeltünk egy hagymás rostélyost, és egy bambusznyársra húzott jércemelles zöldséges variációt.
Gondoltam, míg várakozunk, kimegyek a mosdóba. Fura volt.. Az előtérben erős sárgadinnye illat fogadott, aztán a wc-ben már kevésbé volt édes illat, arról a nagyiméknál a disznóólban érzett szag fogadott.. És meglepetésemre az ajtót nem lehetett bezárni.. Kifelé jövet az a kellemes meglepetés ért, hogy szappan volt, bár a csapból csak akkor jött a víz, ha folyamatosan nyomtam a tetején a gombot. A kéztörlő nem papír volt, hanem kis "saját" frottír törölköző vár minden vendéget..
Térjünk vissza az ételhez és a kiszolgáláshoz. Megjöttek az ételek, a pincérlány eldöntötte, ki melyiket kéri - sajnos pont fordítva gondolta, és mikor szóvá tettem, hogy nem az az étel lenne az enyém, amit kaptam, nem örült túlságosan, de sikerült megkapnom a hagymás rostélyost. Amin a hagyma nem volt túl sok (az a kevés mondjuk finom volt), a krumpli nagyon olajízű volt, a hús pedig egy kis darab, de annál vastagabb steak formájú husi volt - én szelethúst vártam.. Evés közben rájöttem, hogy nem csak formájában volt steak-szerű a hús, mert folyt belőle az állat vére.. Ha ilyen nagy darab marhát sütnek, szerintem illett volna megkérdezni, hogy mennyire süssék át, mert én a jól átsütöttre szavaztam volna...
Térjünk át a másik ételre, a bambusznyársra (nem bambusz volt, de persze ez csak részletkérdés) húzott jérce még elment, a zöldségek közül a padlizsán pedig szivacsos volt (a padlizsán sülés közben szereti az olajat, ez bizony egy cseppet sem kapott...).
Szóval az italválaszték mellett az ételekkel sem voltunk elégedettek - nem beszélve a kiszolgálásról, mert nem szeretem, ha túl nyájas egy pincér, de néha egy mosolynak örülnék, ha ezreket hagyunk ott.. Mindegy, ez nekünk egy olyan hely, ahová még véletlenül sem térünk vissza az életben soha.
Ez volt az az élmény, ami miatt elindult végül ez a blog.
--------------------------------------------------------------------------------
itt az étterem: 1145 Budapest, Thököly út 121.
--------------------------------------------------------------------------------
