Többször jártam már a Potalában, és őszintén bevallom, vegyes emlékeim voltak, bár minden élményem elég régi.. Úgy emlékeztem, ez egy kellemes hangulatú teázó többféle helyfoglalási lehetőséggel - értem ezalatt, hogy lehet több szinten asztalnál feszengeni és egy félig elkülönített szőnyeges részen, párnákon fetrengve teázni. A nevéből adódóan főként teát lehet fogyasztani, de ezen kívül pl. turmixot és szendvicset is kérhetünk. Eddig minden stimmelt is, ezekkel minden úgy volt, ahogy korábbról emlékeztem.
A kiszolgálás kapcsán voltak elég szélsőséges élményeim. Amikor először voltam, nagyon kedves és figyelmes volt a pincérlány, nem sürgette a rendelést, többször visszajött, míg eldöntöttük, mit kérünk. A teák kapcsán kérdezte, ajánljon-e hozzájuk illő extrát (méz, kandiscukor, tejszín...). A szendvicsekkel kapcsolatos érdeklődésünkre is kedvesen, türelmesen adott felvilágosítást. Ez alkalommal fizetéskor vásároltunk elvitelre szálas teát is, mert az alsó szinten erre is van lehetőség. Ekkor a fent található szőnyeges-párnás-fetrengős részen voltunk, ahol kényelmesen el tudtunk "feküdni", és érdekes volt, ahogy leláttunk a Jókai utcára: a teázó saroképületben van (Jókai - Lovag utca), a bejárat pont a sarkon található, így fentről (a bejárat fölött ülve/fetrengve) érdekes a lelátás.
A második alkalommal ennek az élménynek az ellentétét sikerült átélni, pedig kb. egy héttel az első látogatás után voltunk. A kiszolgáló személyzet (nem nevezném pincérnek) ezúttal egy fiúka volt, aki teljesen tapasztalatlannak bizonyult. Többször le kellett szólni az emeletről (szintén a szőnyeges-párnás részen voltunk), hogy kérnénk teát/szendvicset/akármit.. Nem éreztük, hogy vendégek vagyunk, és bárki ki akarna bennünket szolgálni.. De mivel ez a látogatás is legalább, mint egy éve volt, gondoltam, még egy esélyt megérdemel a hely! Hát ez hiba volt, most jött csak az igazi csalódás!
Hárman érkeztünk hétköznap munka után néhány perces eltéréssel. Ezúttal szintén az emeleten, de most egy asztalnál foglaltunk helyet, ami részben van csak elválasztva a szőnyeges-párnás-fetrengős résztől. Két fotelbe és egy székre tudtunk letelepedni egy kis asztalka köré a fal és egy ablak mellé, ami azért volt érdekes, mert egy kb. 30 centis kör alakú lyuk volt az ablakra vágva, amin ki volt vezetve egy pici vezeték, és amellett elég rendesen süvített be a levegő. Ami egy átlagos tavaszi estén nem lett volna zavaró, de sajnos ez egy átlagnál hidegebb tavaszi este volt. De gondoltuk, majd a luk elé pakoljuk a cuccunkat, ha nagyon hidegre fordul a levegő odabent :-D
Mikor kényelmesen elhelyezkedtünk, már előttünk is volt a 3 tea-, és étlap (érkezéskor ugyanis megkérdezte a lány, hogy hányan leszünk - ekkor még azt hittem, hogy jó kiszolgálásban lesz részünk - és hozott is mindenből hármat). Eddig nem is lett volna semmi gond, de ekkor közölte a hölgyike, hogy jaaa, amúgy elfelejtett szólni, hogy negyed óra múlva meditáció kezdődik a fetrengős helyen, így vagy most, vagy negyed óra múlva át kellene ülnünk vagy a lenti részre, vagy a fenti részen egy belső terembe. Gondoltuk, sebaj, ha már át kell cuccolni, inkább menjünk most. Meg is történt a "költözés", és itt kezdődtek a gondok. Szintén az emeleten, egy fallal leválasztott részen kinéztünk egy jó kis kerek asztalkát 4 székkel, amik tipikus sötétbarna billegős kemény kávéházi székek voltak mindenféle kispárna, vagy egyéb flanc nélkül.. Semmi gond, a jó társaság a lényeg, és úgy gondoltuk, ha iszunk egy-egy finom teát, betolunk egy-egy szendvicset, minden rendben lesz.
Elég sokára sikerült levadászni a pincérlányt, hogy kérjük azt, amit kiválasztottunk - azzal viccelődtünk, hogy biztos a meditációt szervezi még az utolsó pillanatban is, de igazából nem volt vicces a dolog, mert elég sokáig felénk sem nézett. Tehát mikor elkaptuk, többféle kedvezményt igénybe kívántunk venni:
Először is volt egy kuponunk, amin nem volt érvényességi idő, így azt gondoltuk, hogy beváltásig érvényes. Hát tévedtünk.. Amikor rákérdeztünk, közölte a leányzó, hogy ez már tavalyi, idén már nem érvényes. Mondtam, hogy ezt célszerű lett volna ráírni a félreértések elkerülésének érdekében, illetve megjegyeztem, hogy még szerencse, hogy nem a fogyasztóvédelemnél dolgozunk.. (bár lehet, hogy ez így rendben van egy kuponnál, de szerintem nem annyira..) Mindegy, továbbléptünk..
Mondtam, hogy a hírlevélben (amire egy korábbi látogatásom alkalmával iratkoztam fel) szereplő kedvezményes lehetőséget szeretném felhasználni. Több lehetőség is volt a hírlevélben, az egyik a húsvéti akció - erre kicsit később visszatérek -, és egy "sima heti". A "sima heti" ebben az esetben azt takarja, hogy a heti hírlevélben mindig megjelölnek egy teát, ami az adott hét teája, így azt egy jelszó bemondásával (vagyis majdnem ilyen egyszerűen) a normál árnál kedvezőbben lehet fogyasztani. Ezen a héten pont egy olyan típusú tea volt megjelölve, amilyet kifejezetten szeretek (fekete tea tejszínes eper ízesítéssel), jelen esetben 820,- forint helyett 410,- forint volt egy kancsónyi, így ezt választottam. Ízre nem volt olyan jó, mint vártam, de lehet, hogy csak a körülmények miatt nem tudtam kiélvezni az ízét..
A kedvezmény felhasználásának menete nem a legmodernebb: megmondod, mit szeretnél, elmondod a jelszót, erre kapsz egy papírcetlit, amire fel kell írnod az e-mail címed, amire a hírlevelet kapod, illetve az éppen aktuális jelszót. Szerintem lehetne ezt egyszerűben is...
Ha már hírlevél, itt jegyezném meg, hogy mivel a mai világban elég sok hírlevél/spam érkezik az ember postaládájába, nyilván nem olvassuk el mindet. Én a célirányos hírlevél olvasókhoz tartozom, minden ilyesmi bemegy szépen egy mappába, és amikor bármi érdekel, amiről kaphatok hírlevelet (pl. a Potalába készülök), megnézem, van-e valami érdekes az utolsó hírlevelek között.. No ezt a Potalások nem annyira szeretik, mert (igaz, ez is elég régen volt), kaptam tőlük már felháborodott levelet, amiben számon kérnek, hogy miért is nem olvasom el a hírleveleiket... No akkor kellett volna leiratkoznom, de úgy voltam vele (a kezdeti igen nagy felháborodásom után), hogy elvannak a hírlevelek a kis mappájukban a nem túl szimpatikus számon kérő levéllel együtt...
No de térjünk vissza... Kértünk még egy Lapsang Souchong álnévvel rendelkező teát, a barátnőm, aki kérte csak úgy azonosítja be nekünk mindig, hogy "tudjátok, ez a füstölt szalonna illatú...". Ő szereti, és ez a lényeg :-D Később kiderült, ez sem volt most az igazi..
Illetve kértünk egy vérnarancsos teát, illetve kinéztem a étlapról egy Momo elnevezésű tibeti ínyencségként feltüntetett falnivalót, amire azt mondta a hölgyike, hogy hát az nincs.. Kérdeztem, hogy most nincs, vagy máskor se készüljek rá, ha véletlenül betévedek, mire kicsit kifejtősebb választ kaptam: egy tibeti srác csinálta, aki járt be hozzájuk régebben, de mostanában már nem annyira jár, és nem is tudják, hogy hol van, tehát nem valószínű, hogy mostanában meg tudom kóstolni ezt a Momo-t. Szerintem ilyen esetben lehetne készíteni egy újabb étlapot, főleg, hogy a jelenlegi sem tűnik túl nagy anyagi igényűnek: egy laminált lap, ami amúgy "kicsit" már meg is fáradt (azon kívül ugye, hogy nem aktuális a rajta lévő választék). Kértünk tehát két szendvicset, egy háromsajtosat és egy sonkás-sajtosat.
LASSAN elkezdtek megérkezni a kért tételek - elég fura sorrendben. Először érkezett két kancsó tea a hozzájuk tartozó kis fületlen csészécskékkel. Majd megérkezett a harmadik tea - egyelőre csészécske nélkül.. Egy kis idő elteltével megjött a harmadik csészécske is..
Majd egy újabb viszonylag nagy hatásszünet után megérkezett a két szendvics. Már nem emlékeztem, de a szendvicsek elvileg itt melegszendvicsek.. Azért csak elvileg, mert kívülről mindkét szendvics langymeleg volt - ez lehetett volna azért is, mert esetleg kihűlhettek volna a nem túl gyors kiszolgálás eredményeképp', de nem erről volt szó, mert a szendvicseket belülről megvizsgálva látszott, hogy ezek aztán nem melegedtek fel, bennük csücsült egy kiló margarin... Hátööö... nem ez a szendvics az, amit 650,- forintért meg szeretnék venni egy vendéglátó egységben! Ráadásul lehet, hogy a szendvicsembe bele is köptek a nem túl kedves megjegyzéseimért, mert egy napra rá kijött valami ragya a számon :-D
Közben egyébként megkezdődött a korábban már említett meditáció, aminek eredményeként elég tömény tömjén (?) illat/szag lengte be az egész teázót (legalábbis az emeletet), és mivel én nem dohányzom, és kifejezetten zavarnak mindenféle füstök, volt olyan áramlat, aminél kifejezetten fuldokoltam.. Idővel az egyik szomszédos asztalnál helyet foglalt egy pár, akik vízipipáztak, ami olyan szörcsögéssel járt, hogy gyakran elvonta a figyelmet a beszélgetésünkről.. Tehát a hely (ezen az estén legalábbis) finoman fogalmazva sem volt alkalmas egy könnyű baráti beszélgetéshez! Ja, és a meditációs zenét még nem említettem, amitől enyhe álmosság vett rajtunk erőt.. Mondhatjátok, hogy megnézhettem volna jobban a hírlevelet, amiben egyébként benne volt a meditáció időpontja, de nem gondolnám, hogy egy ilyen esemény az egész helyre ekkora hatással lehet...
Ami szimpatikus volt, hogy nem egyszerre távoztunk, és a korábban asztalt bontó barátnőm tudott külön fizetni.
Itt térnék vissza a korábban már említett hírlevélben szereplő húsvéti kedvezményre, ami úgy szólt, hogy válassz egy "ínycsiklandó" szendvicset egy gyümölcsteával, és "a kettőt most a megszokott ár töredékéért" kapod meg. No a blokkon nem az eredeti ár töredékét sikerült feltüntetni. Kérdésünkre, hogy miért lehet ez, az volt a válasz, hogy "hát igen..."... nem volt feltüntetve a hírlevélben az érvényességi idő, de ez az akció amúgy csak Húsvétkor érvényes.. Kérdeztem újra: "Ti sehol nem tüntettek fel érvényességi időt? Néhol célszerű volna :-D" - gondoltam, már úgyis mindegy, szinte biztos, hogy itt többször nem próbálkozunk.. Erre a kasszában álló leány (ugyanaz, a korábban kiszolgált) mondta, hogy na jó, ez tényleg nem volt egyértelmű, akkor jár a kedvezmény..
Bár majd' összepisiltem magam, úgy döntöttem, a mosdóra ezek után nem vagyok már kíváncsi, inkább hazaviszem, csak menjünk már..
Szóval nem tudom, hogy velünk volt-e a gond, és csak nem tudtuk élvezni a hely, a meditáció és a vízipipás szörcsögős háttérzaj biztosította hangulatot, de ide biztosan nem fogunk visszatérni.. Nem tudtunk kikerülni a körülmények hatása alól, gyakran összenéztünk a kiszolgálás körüli bakiknál.. Pedig azt leszámítva, hogy nagyon kopott és elhasznált a hely minden általunk látott tartozékával együtt (étlap, asztalok, törött teás kancsó, ... minden), a hely kellemes lehetne: szívet melengető színű falak, rajtuk a keleti kultúrát idéző képekkel, ha minden igaz, van egy csobogó is a falon (ezt most nem láttuk, mert a fetrengős részen volt régen, ahol most meditáció zajlott), tibeti imazászlók a plafon alatt lógva... szóval lehetne ez jó is.. De összességében nagyon elégedetlenek és kiábrándultak voltunk, így többszöri próbálkozás után nem ajánlom senkinek a Potalát.
--------------------------------------------------------------------------------
itt az étterem: Budapest, VI. ker Jókai utca 20.
--------------------------------------------------------------------------------
